Na, túl vagyunk az első két reppenésen, qrvajó volt
Az első felszállás nem ment simán, sajnos Papi repülőesemény szenvedő alanya lett, ezért Nate-el ketten vágtunk neki. Felszállás után Calais fölött 4000-en összeszedtük a bombázókat, sajnos a 21 helyett csak három szerencsétlen Do17-est generált le a program, az egyiket már az angol partoknál lelőtte a légvédelem, a másik kettőt elkísértük a célig, majdnem Londonig. Sikeresen bombáztak, de a hazaúton megleptek minket az angolok (működő radar van, egy weblapon 5 perc késéssel látják a vörösök a gépek helyzetét), Nate hazatolta, én dogoltam még egy Spittel, meg is lövöldöztem, de lelőtték a missiont a rossz bombázó generálás miatt.
Tehát újraindultunk.
Második felszállás már problémamentes volt, de borítékolható volt a végeredmény, 12 németre jutott 30 angol. De ez nekünk persze nem gond

felszállás után hárman mentünk a találkozási légtérbe. Itt megint csak három Do17 volt, de ezt már lerepültük így a végéig. Az előzőekből tanulva nem 4000, hanem 5000-en repültünk egy másik hármas kötelékkel, a JG27-esekkel együtt (nagyon hangulatos volt, hogy az összes kék egy TS-en volt, nagyon jól lehetett összedolgozni). Dover fölött észrevettünk öt közeledő kontaktot, közelebbről látszódott, hogy Spitek. Azonnal full gáz, notleistung, és srófra állítottuk a meszát. 6500-6700m-ig emelkedve, a régi kalsszikus, kondenzen vívott légi harc alakult ki 6-8 német, és kb ugyanennyi angol között. A Spitek egyértelműen gyengébbek voltak már ezen a magasságon, viszont még itt is jól fordultak, ezért nem volt igazán fölényben egyik oldal sem. Én két angolt meglövöldöztem, azok leborítottak. Papi hajtóműhiba miatt kivált, Nate lekerült 4000-re, onnan aztán pucolnia kellett. Én is hazafelé vettem az irányt, hátha segíteni kell, de az üldözői kiváltak róla. Calaistól visszaemelkedve azonban már nem találtunk senkit, így hazamentünk és leszálltunk. Nem sok német tette ezt meg, sokan ugrottak, vagy meghaltak.
Összességében nekem nagyon tetszett, a klasszikus játékmenet miatt (nincs refly), és hogy nem agyatlan idióták ellen kellett repülni nagyon izgalmas két-két és fél óra volt. Jövő vasárnap újra megyünk.
Nem csináltam sok képet a bevetés alatt, rohadtul nem ezen járt az agyam, de azért készült néhány
2. bevetés, kötelékben Nate-el:
Papival
Itt volt jó háromnegyed órás filmszakadás, dogfight, menekülés, satöbbi
A nagy lelépés után emelkedünk vissza...
... de már senkit nem találtunk. így hazarepültünk, és leszálltunk.
Nate közeli
csendélet

(hmm, benya még lett volna zargatni azt a megmaradt 10-20 angolt

)
